Azon gondolkodsz, hogyan dönts, hogy idős korodban is jó anyagi körülmények között élj, ne kelljen alacsonyabb életszínvonalon élned majd?

Melyik nyugdíjrendszert válaszd, hogy jól járj majd?

Szerinted csak ezen a kérdésen múlik az, hogy milyen jólétben telnek majd nyugdíjas napjaid?

Szerintem többet is tehetsz!!

Nézzük!

Igényeid és értékteremtő képességed kapcsolata:

Életed során 3 szakaszon mész keresztül igényeidet és értékteremtő képességedet nézve.
Az 1. szakaszban (kb. 20.-25. éves korunkig) az igényeid nagyobbak, mint értékteremtő képességed, a szüleidre támaszkodsz, kapsz a nagy állami rendszerből is támogatást ( mégha nem is a két kis kacsódba közvetlenül :-)).
A 2. szakaszban, amikor már elkezdesz dolgozni, akkor értékteremtővé válsz, és igényeidnél több értékre (pénzre, jövedelemre) teszel szert. Ebben a szakaszban, aktív éveidben neveled fel a gyerekeidet…befizetsz a családtámogatási és nyugdíjrendszerbe, ez kötelező! Az ebben az időszakban történt nyugdíjjárulék-fizetésedből kapnak az idősebb generáció tagjai, a jelen nyugdíjasai.
A 3. szakaszban ismét alacsonyabb lesz az értékteremtő képességed, de az igényeid nem csökkennek ezzel arányosan, bár kisebbek leszek. Ezekben az években a nyugdíjrendszerbe történt befizetéseid után nyugdíjra számítasz.

Ez a folyamat csak akkor teljesen igaz, ha csak és kizárólag a munkaerődre, a “kötelezően” aktív időszakodra hagyatkozol, csak addig veszel részt az értékteremtésben, munkában.

A magánnyugdíjpénztári tagságoddal a 2. szakaszban (aktív éveid alatt) többletértéket helyezel el, amelyet a hozamaival majd a harmadik, nyugdíjas életszakaszban használsz fel.

Az aktív éveid alatt a többletet célszerű úgy befektetni, hogy az még növelje értékteremtő képességedet, erősítse az értéked forrását. Ha így teszel, akkor egyre többet és többet tudsz majd előállítani. Ezt úgy érheted el, ha tőkésítesz, méghozzá úgy, hogy a “termelésben” egyre kevésbé veszel személyesen részt, mert nincsen szükség a jelenlétedre.

Hogyan?

Értékek létrehozásához szükség van az alábbiakra:

  • irányítóra, aki tervez, szervez, menedzsel és ellenőriz,
  • erőforrásra, amely lehet természeti (energia-hordozó, szerves és szervetlen anyagok…, emberi (az energia és idő, amit a munkára fordítasz), pénz, vagy információ,
  • tőkére, ami szintén lehet természeti, emberi (a képességeid, a tudásod, a jó hírneved, kapcsolatrendszered), tőke (eszközeid, gépeid, ingatlanjaid, pénzed) és immateriális javak (módszereid, a jó hírneved…)

Tehát Te magad is tőke vagy, saját magadba is befektetsz, hogy jobb eredményre, nagyobb teljesítményre is képes legyél. Tudásodat fejleszted, építgeted, rendszerezed, s ezt valamilyen formába “öntve” , akár ,megsorozva – átadhatod másoknak. Módszreket dolgozhatsz ki, amit eladhatsz, vagy amire vállalkozást alapíthatsz. Ekkor már értékteremtő egységet hozol létre és tervezel, szervezel menedszelsz…. Akár  mindig újabbat és újabbat! 🙂

Ezen a ponton kezdesz majd függetlenedni a valaha is létező állami nyugdíjrendszerektől, mert vállalkozóként, értékteremtőként megteremtheted magadnak az anyagi biztonságot. 🙂

Teremts értéket! Teremts magadnak tőkét!!! Vállalkozz!

Ha így teszel, akkor a létrehozott értékedért, termékedért cserébe a vállalkozásod bevételre tesz szert, amellyel szemben elszámolhatod a költségeket, s ami majd megmarad, azután adózol csak.

Ha nem vállalkozol, akkor a jövedelmedből előbb adózol és a többivel rendelkezel szabadon. Nagy a különbség!!! Vállalkozóként több pénzed marad, amit újra befektethetsz, újabb értéket hozhatsz létre általa.

Ha az érték- (vagyon) teremtést tartod szem előtt, akkor nyugodt lehetsz a nyugdíjas éveid miatt :-).