Ezekben a napokban, még mindig fő téma a magánnyugdíjpénztárban maradás…, illetve az államiba való visszalépés mérlegelése.
A jelenlegi 2 választási lehetőség közül egyik sem teljesen OK.
Bármelyik mellett döntesz, kell még valamit tenned, hogy biztosan ne kelljen alacsonyabb életszínvonalra váltanod, amikor nyugdíjba mész.
Csak magadra számíthatsz, a jóléted Neked kell magadnak előteremtened!
Hogy milyen eszközökkel és hogyan érheted ezt el?
Íme 4 tipp, hogyan gondoskodj arról, hogy nyugdíjas korodban ne kelljen összehúznod magad:
Sokan összekeverik a magánnyugdíjpénztárral, pedig ez egy teljesen külön intézmény. Ide kérheted a magánnyugdíjpénztári számlán lévő -inflációt meghaladó nyereséget, és a munkáltatói tagdíjkiegészítést. Az átutalt összeg 20%-át, max. 300.000 forintot jóváírást kaphatsz az önkéntes nyugdíjpénztári számládon.
A 2011.évi adószabályok szerint 16 %-os adókulccsal adható, mint cafetéria juttatás.
Az önkéntes nyugdíjpénztári számlán keletkezett hozamot a 10. év után adómentesen veheted fel, illetve azt követően pedig 3 évenként. A tőkét legalább 20 év után, illetve akkor veheted fel, ha elérted a nyugdíjkorhatár.
Hogyan válassz a sok önkéntes nyugdíjpénztár közül?
Nézd meg a különböző pénztárak elmúlt 10 éves átlagos évenkénti nyereségét. Ne feledd, hogy a hasonló kockázatú alapokat vesd össze egymással. Találsz majd kimagasló teljesítményű pénztárt, illetve alapot. A legjobbak akár az évi 9 %-nál (adómentes) TÖBBET hoztak.
Gondolj bele: ha havonta 20.000 forintot forgatsz 20 évig ilyen eredménnyel, akkor cca. 13.500.000 forint lesz a számládon, úgy, hogy csak 5.000.000 forint körül fizetsz be te ,a többi – 8.500.000 forint a hozam,illetve a hozam hozama. 🙂 S ha még az éves befizetés (240.000 forint) 20 %-át (évente 48.000) is hozzászámolod, akkor a 20 év alatt ez majdnem 1.000.000 forint plusz nyereség.
2. NYESZ
Ezt az előtakarékossági formát a bankoknál, befektetési társaságoknál tudod igénybe
venni, megnyitni. A számlán elhelyezett összegekből csak forintalapú értékpapírokat ( befektetési jegyeket, részvényeket, kötvényeket) vehetsz. Az éves befizetéseid után 2011-től már csak 20 %, max 100.000 forint /év adóvisszatérítést kapsz, amelyet az APEH ugyanerre a számlára utal. Ha a nyugdíjkorhatárt 2020 előtt éred el, akkor ez az összeg max.130.000 forint/ év.
Az adóvisszatérítésen kívül még hatalmas előnye, hogy bár nyugdíjra teszed félre és nem felvehető addig a befektetett pénzed, de a befektetési portfólió összetételéről Te döntesz.
Így akár magasabb hozamot is elérhetsz, mint más nyugdíjcélú befektetési eszközön. Még előny, hogy a NYESZ adóvisszatérítésének maximumát nem kell összevonni az önkéntes nyugdíjpénztárak hasonló mértékű kedvezményével,így akár 200.000, illetve 260.000 forint is visszajárhat a személyi jövedelem adódból, ha mindkét előtakarékossági formát egyszerre választod.
3. Bérbeadás
Örökzöld a megtakarítási formák között a lakásvásárlás- és bérbeadás. Az egyre olcsóbb
forinthitelek mellett egész magas hozamot érhetsz el, és hosszabb távra biztosíthatod.
Pl: veszel egy 20.000.000 forintos ingatlant. 25 % önrészt fizetsz, 30 éves futamidővel, forint alapú hitellel 100-110.000 forint a törlesztő-részlet. Ha a vételár felét be tudod tenni sajáterőként a projektbe, akkor 55-60.000 forint a havi fizetési kötelezettséged. DE!!!! Ha a lakást kiadod, akkor a bérleti díj fedezi a havi törlesztő-részletedet. Ha mindezt jó kondíciókkal bonyolítod, akkor mire nyugdíjba mész, kifizeted a hiteltartozásod és utána már csak a bevétel marad, mai a Tiéd lesz!
4. Biztosítás
Régóta lehet már „félre tenni” a biztosító társaságoknál is. Már havi 10-15.000 forintos díjjal élhetsz a befektetési lehetőséggel kombinált lehetőségekkel, amelyek azért nem olcsók. Mindegyik unit-linked életbiztosítás jó arra, hogy gondoskodj nyugdíjas éveidről. Mivel mindannyian mások vagyunk, mielőtt ezzel a lehetőséggel élsz, meg kell vizsgálni a következőket:
· az élethelyzetedet,
· milyen kockázatokat szeretnél lefedni a szerződéssel,
· milyen távoli időpontra esik a cél, amiről gondoskodni szeretnél,
· milyen a kockázattűrő képességed,
· milyen egyéb forrásokból számíthatsz jövedelemre nyugdíjas éveidben.
4 hozzászólás to “Tartsd az életszínvonalad!”
Kedves Kriszta!
Aki nem foglalkozik ezzel a témával, annak kicsit ,,nagyléptékű,, ez a bejegyzés.. Nem magyaráz el mindent részletesen.. (legalábbis számomra)
Kérdéseim: 1) Önkéntes nypt-i számlát 20 év után lehet csak megszüntetni, s adómentesen kivenni a tőkét is?
2) ,,Az átutalt összeg 20%-át, max. 300.000 forintot jóváírást kaphatsz az önkéntes nyugdíjpénztári számládon.,,
Ezt hogyan kell értelmezni? Ha például átutalok az önkéntes nypt-i számlámra 500.000 ft-ot, akkor abból csak 20 %-ot írnak jóvá?? És ez miért jó? Hova tűnik a többi pénz?
3) Önkéntes nypt-nál és nyesz esetén is el kell érni a nyugdíjkorhatárt, hogy hozzájusson valaki a befizetett pénzéhez? És ha nem éri meg ezt a kort….?
Válaszaidat előre is köszönöm.
Az önkéntes nyugdíjpénztárban gyűjtött megtakarítás 10 év tagsági jogviszonyt követően bizonyos feltételekkel a nyugdíjazás előtt is hozzáférhetővé válik.
Fontos ismerni a vonatkozó szabályozást, mert a nyugdíj előtt felvett összeg egy része után személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás kötelezettség keletkezhet, amely miatt érdemes mérlegelni a döntést. A kifizetéssel kapcsolatos adózási szabályokról az 1995. évi CXVII. szja. törvény 28. § (8) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:
“Ha az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja részére a nyugdíjpénztár a kötelező várakozási idő leteltét követően nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő kifizetést teljesít (vagyoni értéket juttat), az adóköteles jövedelmet a következők szerint kell megállapítani: a kötelező várakozási időszak letelte évében és az azt követő első évben kifizetett (juttatott) bevételt (kivéve a fedezeti alapból történő befektetések hozama vagy értékelési különbözet címén az egyéni számlán jóváírt összegből teljesített kifizetést, juttatást) teljes egészében, míg a kötelező várakozási időszak letelte évét követő:
• második évben kifizetett (juttatott) bevétel 90 százalékát
• harmadik évben kifizetett (juttatott) bevétel 80 százalékát
• negyedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 70 százalékát
• ötödik évben kifizetett (juttatott) bevétel 60 százalékát
• hatodik évben kifizetett (juttatott) bevétel 50 százalékát
• hetedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 40 százalékát
• nyolcadik évben kifizetett (juttatott) bevétel 30 százalékát
• kilencedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 20 százalékát
• tizedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 10 százalékát
kell jövedelemnek tekinteni. A kötelező várakozási időszak leteltét követő 10. évet követően kifizetett (juttatott) bevételt a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni.
A nyugdíjpénztár tagja egyéni számláján a 2007. december 31-ét követően jóváírt tétel nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő kifizetése esetén
a) a bevétel teljes egészében egyéb jövedelem arra az összegre vonatkozóan, amelynél a jóváírás és a kifizetés (juttatás) időpontja között tíz év még nem telt el;
b) a jövedelem megállapításának e bekezdésben foglalt szabálya szempontjából a kötelező várakozási időszak letelte évének – a jóváírást követő évet első évnek tekintve – az adott összeg(ek) jóváírásának naptári évét követő tizedik évet kell tekinteni, azzal, hogy, elsőként a legrégebben jóváírt összegek kifizetését (juttatását) kell vélelmezni.”
Fontos tudni még, hogy:
• a hozam felvétele minden esetben adómentes
• amennyiben a kifizetéssel kapcsolatban adófizetési kötelezettsége keletkezik, az adóelőleg levonását a Pénztár a kifizetéskor érvényesíti
• a kifizetés által eredményezett EHO bevallási és befizetési kötelezettség az igénybevevő pénztártagot terheli az 1998. évi LXVI. EHO törvény 2.§ -a alapján
A pénztári vagyon adó- és illetékmentesen örökölhető. A pénztártag halála esetére kedvezményezetteket jelölhet ki. A kedvezményezettek személye bármikor módosítható. Kedvezményezettek hiányában jogosulttá a törvényes örököse válik. A kedvezményezett illetve a törvényes örökös a rá eső részt felveheti egy összegben, saját nevén a pénztárban hagyhatja a tagdíjfizetés folytatásával vagy anélkül, esetleg átutalhatja saját nyugdíjpénztárában lévő egyéni számlájára.
A jelenlegi szabályok szerint az éves befizetések után annak 30%-a, maximum 100.000 Ft erejéig személyi jövedelemadó kedvezmény igénybevételére van lehetőség. Ennek összegét az állam közvetlenül az önkéntes pénztári számládra utalja. Itt tehát a befizetések után igényelhető kedvezményről, pluszról van szó.
A nyugdíj-előtakarékossági számlán befektetett összeghez adómentesen csak nyugdíjba vonuláskor lehet hozzájutni. DE – az önkéntes pénztárakkal ellentétben – a befektetett összeg akár teljes egésze 3 év elteltével is hozzáférhető, ami azonban azt is eredményezi, hogy az ilyen, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés adókötelessé válik. Ha ugyanis a számlatulajdonos nem igazolja a számlavezetőnek, hogy jogosult nyugdíjra, vagy ha a számlanyitástól még nem telt el legalább 3 év, akkor a befizetések, APEH-kiutalások és osztalékok feletti rész (a hozam) egyéb jövedelemnek minősül, ami SZJA és EHO fizetési kötelezettséggel jár. Ráadásul ebben az esetben a kapott adókedvezmény 120 százalékát kell visszafizetni.
A NYESZ is örökölhető.
Nagyon köszönöm részletes válaszodat.
Szívesen:-)